Több bejegyzés átolvasása után a legjobb magyarázatot és leírást itt találtam:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420000/Hazassag20091202.html#paragr1
Innen szemezem ennek bejegyzésnek a lényegét.
A házassági szerződés célja: semmi több, mint pontosítás.
Kiábrándító lehet, de már van házassági szerződése minden párnak, akik házasodásra adják a fejüket. A polgári törvénykönyv rendelkezik a vagyon elosztásáról válás esetén.
Akkor miért kell külön szerződni?
A törvény nem határozza meg, hogy mi számít különvagyonnak és mi az a vagyon, ami a házasság előtt keletkezett. Ezt egy válás során a felek feladata eldönteni, esetleg bizonyítani és ez nem mindig megy békésen.
Azonban a házassági szerződéssel saját magunk tudjuk szabályozni, hogy mit tartunk közös és külön vagyonnak, a törvény általános rendelkezései helyett. A szerződéskötéssel jogunk lesz arra, hogy ne a törvény, hanem a saját döntésünk legyen a bíró közöttünk.
Miért bíznánk valamit az államra valamit amit nem muszáj?
Még két magyarázat a házassági szerződésre:
A házassági szerződés célja egyrészt a korábban megszerzett vagyon védelme, másrészt pedig a jövőbeni – a törvény alapján automatikusan létrejövő – vagyonszerzési közösség megakadályozása, illetőleg korlátozása.
A házassági vagyonjogi szerződéssel a házasulók vagy a házastársak a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba, így méltányosabb és a felek számára elfogadhatóbb helyzetet teremtve egymás számára.
Hogyan lesz érvényes?
A házassági vagyonjogi szerződés ritka kivételekkel közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva érvényes.
Igen, egy harmadik fél elé kell járulni, be kell vallani a szóban forgó vagyonrészt az ügyvédnek, aki ezt ellátja egy 500 forintos bélyegzővel ,cakkos bélyegzővel, ezután érvényes lesz. Kínos lehet vagyont bevallani, de ez van.
Mikor lehet készíteni?
Nem csak friss házasoknak lehet ilyet kötni. Házassági szerződést lehet házasság alatt is kötni, vagy módosítani. Természetesen itt is akkor érvényes a módosítás, ha ügyvéd előtt történik, tehát fizetni kell a bélyegzőért.
Külön vagyon haszna:
Közös vagyon körébe tartozik a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit (pl. a különvagyon tárgyát képező föld megműveléséből adódó mezőgazdasági termény), a feltalálót, újítót, a szerzőt, és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. Ebben az esetben maga az alkotás természetesen nem esik a közös vagyon körébe, csupán annak "haszna".
Ha tiszta is, hogy mi számít a különvagyonnak a felek között, attól még az ebből befolyó haszon az közös. Erről lehet rendelkezni hogy ne így legyen. De ezt a haszon dolgot biztos, hogy pontosítani kell.
Ha van egy nagyértékű ingatlanja az egyik félnek, amelyet kiad: az ingatlan az övé és az övé is marad. Az ebből befolyt haszna azonban házasság időtartama alatt közös, erre az összegre váláskor joggal tarthat igényt a másik fél.
Egy kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hogy mi számít haszonnak: részvénynél haszon-e, ha árfolyamnövekedés következett be, de mondjuk nem adom el a részvényt, csak a számlámon az egyenleg többet mutat, mint a házasságkötéskor?
Az osztalék ilyen szempontból egyszerűbb dolog, mert az haszon, kimutatható, kész. De a részvények esetében lehet árfolyamnövekedésről szó, amely csak eladáskor érvényesül. Az ingatlan ilyen szempontból még bonyolultabb, mert nem lehet tudni a tényleges szerződéskötésig az árát. A részvényárfolyam az látható követhető, feltéve, hogy a felek megosztják egymással ezt az információt.
Milyen különvagyon válik közös vagyonná és mikor?
A tizenöt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.
Kiemelném, hogy a különvagyon, vagyis amit a felek a házasság kötés előtt szereztek, az mindig is különvagyonnak fog számítani, szó sincs arról, hogy öt,t íz év múlva bármi bekerülne ebből a közös vagyonba. A fenti sorok csak bútorokról, tévéről, mosógépről szólnak, nem nagyobb értékű vagyonról.
----
Ha van jogász az olvasók között, szívesen venném a kérdéses részek tisztázását.
Várjuk a kommenteket.
